Saját, friss kutatásunk eredményei alapján elmondható: a mesterséges intelligencia már jelen van a hazai KKV-k mindennapjaiban, de a valódi, rendszerszintű alkalmazástól még messze vagyunk.
2026 márciusában több, mint 200 kis- és középvállalkozás bevonásával átfogó felmérést végeztünk a hazai KKV-szektor digitális érettségéről és AI használati szokásairól. Az adatok egyértelműek: az AI terjedési üteme messze meghaladja azt, amire a vállalatok szervezetileg és szemléletileg felkészültek.
Az AI jelen van, a szabályozás még várat magára
A megkérdezett vállalkozások 73 százaléka alkalmaz valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ez önmagában kiemelkedő érték. A részletek azonban árnyaltabb képet mutatnak: a cégek csak 27 százalékánál létezik kidolgozott AI- vagy digitális stratégia és mindössze negyedüknél működik szabályozott keretek között az AI használat. A válaszadók 14 százalékánál a munkavállalók saját - tehát nem céges - előfizetéseiket vetik be munkahelyi feladataikhoz is.
Ez a kontrollálatlan gyakorlat nem csupán hatékonysági szempontból aggályos: az EU AI Act és a GDPR előírásaival ütközhet, különösen ott, ahol az eszközök vállalati adatokkal érintkeznek.
Egyéni hétköznapi használat, nem vállalati motor
A felmérésből az is kiderül, hogy az AI egyelőre leginkább személyes produktivitási eszközként funkcionál. A legelterjedtebb felhasználási területek a dokumentumszerkesztés (41,3%), a piaci információgyűjtés (30%) és a marketingfeladatok (26,3%). Ezzel szemben az olyan területek, mint az operatív folyamatok automatizálása vagy az ERP rendszerekkel való adatintegráció, szinte alig jelennek meg a palettán, az utóbbit mindössze a cégek 4,2 százaléka alkalmazza.
A szoftverválasztásban szintén dominál az egyszerűség: a vállalkozások több mint 60 százaléka a ChatGPT-t jelölte meg elsődleges eszközként, miközben az ERP-rendszerekbe épített AI funkciókat csupán 2,3 százalék használja aktívan.
Digitális érettség: a cégek zöme középmezőnyben van
Kutatásunk a digitális felkészültséget összetett szempontrendszer szerint vizsgálta, beleértve a folyamatok dokumentáltságát, a hibák visszakövethetőségét és az AI alkalmazás szabályozottságát. Az eredmény elgondolkodtató: a megkérdezett vállalkozások 45,5 százaléka a „fejlesztendő" kategóriába esik, 47,9 százalékuk csupán átlagos szinten áll, és mindössze 6,6 százalékuk tekinthető valóban érettnek digitálisan.
A cégek zöme túllépett ugyan a teljesen analóg működésen, de a stabil, skálázható és rendszerszintű digitális infrastruktúráig még hosszú az út. Nem véletlen, hogy azok a vállalkozások, amelyek a kiemelkedő kategóriába kerültek, jellemzően már integrált ügyviteli vagy vállalatirányítási-megoldással is rendelkeznek. Ez az összefüggés a kutatás egyik legmarkánsabb tanulsága.
Rendszerben gondolkodva válik az AI valódi eszközzé
A kutatás egyik leginkább szembeötlő összefüggése, hogy az integrált vállalatirányítási rendszerrel dolgozó cégek érdemben jobb digitális mutatókkal rendelkeznek. Körükben a fejlesztendő kategóriába tartozók aránya csupán 23,4 százalék, míg egységes ERP rendszer nélkül ez az arány 58 százalékra ugrik. A különbség nem a véletlennek köszönhető.
Ahol a folyamatok átláthatók, az adatok egy helyen és egységesen elérhetők, a napi működés nem egymástól független, egyéni megoldásokra épül, ott a technológiai fejlesztések is tudatosabban illeszkednek egymáshoz. Ahogy Juhász Zsolt, a Revolution Software ügyvezetője fogalmazott:
“Az AI önmagában leginkább egyéni szinten hoz látható eredményt - valódi vállalati értékké akkor válik, ha integráltan, mérhetően és kontrolláltan működik.”
A gyártó vállalatok előtt áll a leghosszabb út a digitalizációban
Az iparági bontás tovább árnyalja az összképet. A gyártó vállalatok körében a digitális felkészültség elmarad az átlagtól: körükben a „fejlesztendő" besorolás 50 százalék körüli, miközben kiemelkedő digitális érettséget csupán 3 százalékuk mutat. A szolgáltató és kereskedelmi szektorban valamivel jobb a helyzet, de az alapvető lemaradás ott is megfigyelhető.
A humán tényező sem elhanyagolható: a KKV-knak csupán 34 százaléka törekszik tudatosan arra, hogy digitálisan nyitott szemléletű szakembereket vonjon be. Ahol ez megtörténik, ott az AI integráció is gyorsabb és mélyebb. Ez az összefüggés a kutatásból egyértelműen kirajzolódik.
A versenyelőny forrása nem több AI, hanem jobb működés
A felmérés alapján a hazai vállalkozások jelentős része egy köztes állapotban van: már alkalmaz digitális eszközöket, de még nem épített ki olyan működési alapot, amelyre az AI megoldások valódi üzleti értéket tudnának hozni. A következő időszak kulcsa ezért nem az újabb eszközök bevezetése, hanem a működés rendszerszintű átgondolása: az adatok egységesítése, a folyamatok strukturálása és ezek tudatos, stratégiai szintű alkalmazása.
Ez különösen időszerű a jelenlegi pályázati környezetben, ahol számos forrás érhető el vállalati digitalizációra, ERP-bevezetésekre és AI-alapú fejlesztésekre. A valódi előnyt azonban azok a cégek érhetik el, amelyek ezeket nem egymástól független projektekként, hanem egyetlen, összefüggő stratégia részeként kezelik.
A deep rendszerhasználat és a digitális érettség kapcsolata
A kutatás tanulságait saját ügyfélkörünk tapasztalatai is egyértelműen megerősítik. Azok a vállalkozások, amelyek integrált vállalatirányítási rendszert használnak, szignifikánsan jobb digitális érettségi mutatókat produkálnak, mint azok, amelyek csupán számlázó vagy alapszintű nyilvántartó programmal dolgoznak. Utóbbiaknál az adatok szétszórtak, a folyamatok nehezen átláthatók és a technológiai fejlesztések is jellemzően egymástól elszigetelten valósulnak meg.
A deep ügyfélkörünknél viszont a napi működés egy egységes, integrált rendszerre épül, ott az AI nem csupán egyéni segéd, hanem valódi döntéstámogató eszközzé válhat. Képes összefüggéseket felismerni, folyamatokat optimalizálni és mérhető üzleti értéket teremteni.